„A nagypolitikában a rosszfiúkat először megpróbálják békíteni és meggyőzni, utána jön a kemény reagálás” – Jeszenszky Géza is reagált a kitiltási ügyre

Jeszenszky Géza volt külügyminisztert és washingtoni nagykövetet Rogán Antal kitiltásáról, Magyarország presztízséről és az orbáni külpolitikáról kérdezte többek között nemrég a Magyar Narancs. Arra a kérdésre, hogy mennyiben politikai döntés az, hogy Rogán Antal az Egyesült Államok szankciós listájára került az egykori tárcavezető azt felelte, hogy már az előző Trump-kormány alatt felmerült Rogán Antal listára tétele, de amennyire az amerikai adminisztrációt és a bürokráciát ismerem, az ilyen döntések egy hosszú folyamat nyomán születnek meg. „Az biztos, hogy ezt nem most találták ki, és pláne nem a távozó nagykövet valamiféle bosszúja ez, ahogyan azt a magyar kormány részéről hangoztatják” – állította Jeszenszky.

Majd a lap az iránti érdeklődésére, hogy egyáltalán elképzelhető-e , hogy David Pressmannek vagy bármely nagykövetnek akkora hatalma lenne, hogy rátetetheti egy másik ország miniszterét a listára, határozottan azt válaszolta, hogy semmiképpen sem. A magyar diplomácia hajdani vezetője ismertette,  „a külügyi szolgálat minden országban némiképp a katonai szolgálathoz hasonlóan működik: van hierarchia, betartják a szolgálati utat, és kicsi a mozgás­szabadság. Ebben az esetben valószínűsít­hető, hogy magának az elnöknek kellett hozzájárulnia a döntéshez”.

Jeszenszky felhívta arra is a figyelmet, hogy az amerikaiak Magyarországot fontos szövetségesnek tartják. „A nagypolitikában a rosszfiúkat először megpróbálják békíteni és meggyőzni. 

 De arra is kitért, hogy az orosz- és Kína-barátság is egyre elfogadhatatlanabb Washington számára. „A korrupciót is nagyon szigorúan veszik arrafelé, emlékezhetünk erre az akkori adóhivatali elnök, Vida Ildikó 2014-es kitiltásából is. Várható volt, hogy sor kerül látványos lépésre” – idézte fel. 

Régóta mérlegeltek a mézesmadzag és a korbács között

Ugyanakkor Jeszenszky Géza szerint is furcsának mondható az időzítés. „Nekem az a véleményem erről, hogy a Biden-adminisztráció régóta mérlegelte, vajon a mézesmadzagot vagy a korbácsot használja-e Magyarországgal szemben”. 

„Aztán jött a vízumszerzés nehezítése, majd a kettős adóztatási egyezmény felmondása. Az időzítés azért is alakulhatott így, mert a demokraták azt remélték, továbbra is demokrata kormánya lesz az országnak, és ráérnek majd dönteni. Azzal, hogy ez meghiúsult, otthagyták ezt a Trump-kormánynak. (...) Valószínűsíthetően Trumpék megváltoztatják a döntést, de ez nem megy olyan gyorsan” – tekintett előre az egykori washingtoni nagykövet.

Nézőpont Intézet: Hiteltelenés  téves módszertanon alapul a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője január 15-i sajtótájékoztatóján felszólította a közélet minden, magyar és külföldi szereplőjét, hogy a továbbiakban 

 és téves következtetésekre jut. Ismertette, hogy az Intézet megvizsgálta a Transparency International korrupciós indexének módszertanát, és több meghökkentő problémát is talált, amelyek önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy komoly körökben a Transparency jelentései ne képezhessenek hivatkozási alapot.

Megjegyezték, 

 még csak nem is saját felméréseket vesz alapul, hanem más szervezetek kutatásait.

A Nézőpont ráadásul egy olyan összefüggésre is felfigyelt, amely akár a „korrupció korrupciójának” is tűnhet: a Transparency szerint legkevésbé korrupt országok pont a Transparency fő finanszírozói – hangzott el.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

***